Régen nem voltam itt. Ez nem az én hibám, a gazdié. Ideje sem volt, hogy ideengedjen, meg volt időszak amikor állítólag net sem volt. Sőt volt amikor este tévé nélkül kellett elaludnom! Ez még nem is lett volna gond, ha helyette a gazdi nem olvasott volna, és a kis lámpa pont az én fejem világította meg! Morogva helyett változtattam, erre mindig lekapcsolta. Mondom, hogy nevelhető! Minden nap sétálunk, viszont két hétig nem mentünk a Szőllősbe!!! Azt mondta, hogy tökig érő sár van! Szerintem neki, meg nekem sincs olyanom, akkor mi lehet a baj???? Nagyon okos vagyok ám!!! Ezt én eddig is tudtam, de mostanában a gazdi is kezd rájönni, és sokat dicsér. Most már tudom, hogy a járdáról nem mehetek le egyedül, hiába van rajtam póráz, akkor is megállok, és megvárom. Ha tudom, hogy merre fogunk menni, akkor már szépen vezénylem az utat, és sok sok dicséretet zsebelek be érte. Azt is tudom, hogy nekem nem szabad beugatnom a kerítésen bent levő kutyákra. /Azoknak bezzeg szabad, mert ők a házat őrzik, meg őket nem szeretik, ezér nem viszik sétálni./ Majdnem mindig sikerül is megállnom. Pedig néha nagyon nehéz ám!! A sarki puli mostanában az egész utcában végig kísér, és morog, ugat rám. Nekem meg nem szabad! Ezért úgy teszek, mint ha nem is hallanám meg. Büszkén felcsapom a farkam és úrinő módjára megyek a az utca közepén. Néha ránézek a gazdira, hogy mit szól hozzá?? Tetszik neki, mert megdicsér. Annyira jól esik. Ma mentünk a szőlősbe végre. Az egyik ház előtt kint ült egy puli, és nekem akart jönni! /Nem szeretem a pulikat!/ A gazdi egy pillanat alatt a nyakörvemnél fogva egy kézzel ölbe rántott. Annyira meglepődtem, hogy hirtelen szólni sem tudtam! Aztán igen csak jeleztem, hogy leakarok menni, de nem engedett, csak jóval odébb. Akkor hogy védjem meg, ha nem enged le???? A séta alatt egészen közel mentünk egy bambihoz!!! A gazdi rám rakta a nyakörvet, hogy nehogy utána eredjek, mert akkor sosem látna többé. Persze ez butaság. Viszont meglepett, hogy az a gyönyörűséges állat mennyire elbambult, nagyon későn vett észre minket, akkor is csak azért mert nyüszögtem, hogy a közelébe mehessek. Aztán fenséges fej tartással, hosszú lábain eliramodott. Ami meglepett, hogy nem az erdő felé, hanem lefelé a faluba! A gazdi megint alakított! Az ágyacskámat bevonta egy pléddel. 
Először nem tetszett, mert a jó kis szőrös birkabőrömet, átvitte a másik szobába. Azt mondta nem illik rá! De kényelmes, és jó meleg. Viszont odaraktam az Anikótól kapott öreg rózsaszín macit, és annak tetszett, akkor nekem is jó lesz. Hozta nekem a gazdi, és azt mondta, hogy vigyázzak rá, mert ez még Gábor macija volt, és Ő nagyon vigyázott rá!!!! Tényleg vigyázok, nem rázom, nem szedtem le még a virágot sem a hasáról. Ha véletlenül elkolbászol amikor fekszem le, akkor megkeresem, és visszateszem az ágyamra. Mondom hogy okos ügyes lány vagyok, azon kívül, hogy szép!!!! Gazdival sokat beszélgetünk. Ő mondja a magáét, én a felét sem értem. Aztán én válaszolok, ezt meg ő nem érti! Valami olyasmit emleget, hogy most sokat fog dolgozni, keveset lesz itthon velem, de reméli ez nem fog sokáig tartani! Azt én is nagyon remélem! A szerelem azért megvan ám! Néha mondja is, hogy Ti-amo! Nem tudom mit jelent, de érzem, hogy szeret! Ma különösen megleptem a gazdit. Találtam egy macska ürüléket, de mindenféle szalma szálak voltak rajta, ezért vittem a számba, és vártam, hogy valahol letehessem, és kicsomagoljam. Rám szólt, hogy köpjem ki! Megtettem, és utána már nem is érdekelt. Annyira elcsodálkozott rajtam. Nem tudom mit kell ezen csodálkozni, jó nevelést kaptam én kérem! Na megyek ki napozni, mert most már melegít is a nap, nem csak világit.
