Egy kutya élete

Nem sok más van, mint ami szokott lenni. Reggelente nagy séta. Rájöttem, ha nem mászkálok keresztbe kasul, akkor messzebb megyünk! Szerintem is jár nekem az a jó óra!!!! A gazdi már olyan jól idomított, hogy szavak nélkül is megért. Ha begabalyodom a pórázba, /jóvanna, néha előfordul/ akkor csak megállok, és már lép is hozzám, és megszabadít. Nevelhető. A másik ilyen eset, hogy ha belemegy valami a talpacskámba. Néha az is előfordul mert én bemászkálok a bozótosba is! Amit nem értek, hogy a macska miért védett állat?? Valamelyik reggel ott ült a rohadék az árok túloldalán, éppen hogy ne érjem el. Ahelyett hogy a gazdi elengedett volna, rám szólt, hogy fújj!!!! Na ne már!!! Miért, és mióta?? ŐSELLENSÉG!!!!! Sajna elhúzott, amit nagyon nehezményeztem. Ő az erősebb! Kis gazdival is volt a héten afférom. Beengedett ahogy sötétedett, de nemsokára hallottam a többi társamtól, hogy akció van kint. Elkezdtem fel és alá mászkálni, kerestem a kimeneteli lehetőséget, persze közben nyüszögtem is. A gazdi nem volt itthon aki ezt mindig észre veszi, a kis gazdi meg a felső szinten volt, és süvöltött nála a zene. Nem tudtam hogy értessem meg vele, hogy nekem most muszáj kimenni!!!! Elkezdtem kaparni az ajtót. Na ezt meghallotta végre, de ahelyett, hogy rögtön kiengedett volna, még jól leszidott előtte!!! Nem igazság, írjak neki, hogy megértse, és azt meg fénypostával küldjem fel hozzá???? Ami még gyalázatosabb, hogy utána meg hiába mászkált ki meg be, engem nem engedett be!!!!! A gazdi hazaért, és rögtön azt kérdezte, hogy mi rosszat csináltam, hogy idekint vagyok??? Honnan a fenéből tudja ez??? Lapítottam, de ő beengedett. Az új ágyacskám meg szuper kényelmes. Amikor Gergőék megjönnek, le sem szállok róla! Ők jönnek be köszönni hozzám. Ilyenkor jókat nevetnek, hogy lusta vagyok. Áááá dehogy, csak mutatom, hogy mennyire örülök neki! Megyek is vissza, bár a régi fekhelyem most itt van a gép mellett, de ez nem olyan puha, kényelmes.