Egy kutya élete

Képzeljétek, egész héten nem jutottam ide. A gazdi sem sokat ül itt, igaz itthon sem sokat van. Akkor is a konyhában tevékenykedik. Reggel nagyokat sétálunk, sőt most két napja már el is enged. Az elsőn még nagyon sötét volt, nem mentem messzire tőle. Már nehogy valami baja legyen! Aztán kiértünk a lámpák alá, na ott szedtem a lábaim elfelé. Jó nagyot futkároztam, nagyon jó volt. Ma már világosba engedett el. Többször hívott, de én juszt sem megyek vissza. Pedig még sajtot is hozott nekem, hátha. Engem nem lehet lesajtozni!!!!! Azért az baromi rosszul esett, hogy a Goldinak adott, láttam, pedig messze voltam. Akkor sem megyek vissza, csak ha én akarok!!!! Valamelyik nap a gazdi kijött jégkrémmel az udvarra, rögtön elé ültem és kértem tőle. Igen csak meglepődött!!!! Alapból jól nevelt kutya vagyok, nem szoktam tarhálni!!!! Viszont Gergő ezt megkóstoltatta velem, és nagyon ízlett!!!! Hamar rájött, jól lecseszte kicsi fiát, pedig nem is csinált rosszat! Odamentem Gergőhöz és adtam neki puszit vigasztalásul! Finom ám a jégkrém!!!! Egyre ügyesebben forgok át az oldalamon. Sokat gyakoroljuk. A héten nem volt sok túlóra, időben jött haza, sőt korábban egy órával, ez szuper volt. Ennek viszont az az ára, hogy reggel korábban sétálunk. Tegnap viszont azzal ment el, hogy hamar jön, és két napig együtt leszünk. Na ez hazugság volt!!!! Reggel nem akartam kimenni a lakásból, amikor indulnia kellett. Kinevetett, hogy egy órával korábban nem zavart a hideg séta közben, most meg visszaosontam, és tényleg majdnem úgy húzott ki. Éreztem hogy nekem bent kellene maradnom. Este csak vártam és vártam, és nem jött, pedig más sötét volt, és hideg, és a pocakomban erős hangon voltak, kaja helyett!!!! Aztán végre megjött, és bocsánatot kért, megkérték, hogy maradjon bent túlórázni. Nem tudott nemet mondani. Miért nem?? Nekem bezzeg tud!!!! Mondja meg nekik, hogy neki haza kell jönnie, mert őt nagyon várja egy édes, aranyos, éhes, és fázós házőrzők gyöngye!!!!