Tényleg alig történik valami. Szombaton a gazdi a konyhában serénykedett. Nagyon pörgött, hagytam békiben, azt mondta buli lesz! A napközbeni harangszónál lejött a kis gazdi is. Azt mondta a buli elmarad. Gazdimnak nagyon rossz kedve lett. Rossz volt a hangulat az egész házban. Azért mi mentünk sétálni. Megint nem engedett szabadon. Jó nagyot kutyagoltunk. Már majdnem egészen közel mehettem a cirkuszos állatokhoz. De csak majdnem! Viszont magamhoz engedtem egy vizsla kutyát. Nem sírtam, nem ugattam, nem feküdtem le, de sajna elrohant a gazdija után. Másnap reggel jött a kis törpe kutya, nagyon csóválta a farkát. Ha te így, akkor én is így. Gazdi egyre közelebb engedett a kicsihez. A kicsi gazdája is biztatta, hogy nyugodtan. Na várj csak!!!!! Amikor már fog-közeli területre került, szépen bele akartam kapni az orrába!!!! Sajnos a gazdi résen volt, elrántott, és jól megszidott. Hogy lehetek ilyen szemét, hogy csóválom a farkam, és közben harapásra készülök????? Mit képzel rólam, akárkivel nem állok szóba!!!!! Azért csóváltam mert ő is csóválta, had örüljenek. Másnap meg egy kétszer akkora kutyával ismerkedtem, mint én vagyok. Az is tök fekete, és menhelyről hozták ki. Nem lettünk haverok még, de majd egyszer talán. Gazdi nagyon szeretné, hogy legyen kutya barátom is. Nekem annyira nem hiányzik. Vannak körülöttem emberek, jól szolgálnak, akkor minek egy nyáladzó, ugató társ is???? Már beidomítottam a gazdit, hogy úgy törölje meg a lábam, hasam, hogy én szépen hanyatt fekszem, ő meg körbe hajolgat. Fejlődik. Tegnap megint jó nagy séta délután, és közben volt egy pici rokon látogatás is. Nem tudom ezek kik voltak, de beengedtek a házukba. Szépen megnéztem mindent, aztán leültem közéjük. Kedvesek voltak, adtak nekem inni, meg ők vették le a pórázt rólam. Kaptak puszikat, ettől meg tökre meghatódtak, hogy én milyen aranyos vagyok!! Ugye, ugye???? Gazdi szerint is, és ennek örülök ám. Aztán tovább séta Sanyiék házához, ide is beakar menni???? Hála az égnek nem, csak a postaládájukba dobott be valamit. Séta haza, most tényleg elfáradtam, sokat mászkáltam ám, a kis törpelábaimon. Ma már voltunk sétálni, jó idő van végre, süt a napocska is, megyek ki napozni!
Nem sok minden új.
2012.06.04. 09:06 Krisz tigris
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kutyavagyokdeegyeniseg.blog.hu/api/trackback/id/tr244564121
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.