Egy kutya élete

Bizony ám! Szereztem magamnak. Volt itt valami kirakodó.  Minden ház előtt kupacok, különféle dolgokból. Nagyon izgi volt, sok sok idegen szag, érdekes dolgok. Ami nem tetszett, sok idegen autó, még hajnalban is!! Az emberek meg olyan nemszeretem fajtából valók! Aztán az egyik kupacnál megláttam egy ragyogó szépségű, bőrfocit!!!! Muszáj volt érte mennem. Ami meglepett, hogy amint felugrottam a kupacra, az elindult lefelé velem. A gazdi is csak nézett, aztán kitalálta, hogy ráugrottam egy gyerek műanyag bicajra, és az bizony gurult lefelé. Nem hagytam annyiban a dolgot, és visszamentem a lasztiért. Le is hoztam szépen, és odaadtam a gazdinak, ő hazahozta nekem. Van benne örömöm!!! A gazdi elég béna, nem tudja jó messzire rúgni, viszont Gergő az aztán olyan labdákat ad, hogy öröm nézni is, hát még utána szaladni, elkapni. Ami még plusz, hogy egy kicsit lukas, és eltudom kapni, hozni, vinni! Szuper!!!! Sokak szerint a labda nagyobb, mint én! Ez szerintem nem is igaz! Egyébként is a hétvégén valaki megállapította, hogy mennyit nőttem!!!! Már csak mosolygunk rajta a gazdival, nem magyarázkodunk, hogy én bizony már egy nagylány vagyok, és régóta nem növök. Azért mindig kihúzom magam, hogy lássák, hogy tényleg szép nagylány vagyok! Az idei tavasz az érdeklődés hiányában elmaradt!! Volt egyszer nagyon meleg, aztán mostanában nagyon hidegek vannak, gyakori viharok, égzengés, villámlás, széllel. Volt este amikor a gazdi betakart, mint télen szokott, bizony jól is esett! Másnapra meg meleget csináltak, ez azért jobb, mert a takaróval nem simizik a gazdi úgy. Azt meg szeretem!!!! Megyek ki mert végre megint süt a napocska, és melegít is!!!!