Egy kutya élete

Reggel jót sétáltunk, de direkt ott vitt el a macskás ház mellett, rövid pórázon! Később az egyik árokban valami megszúrta a talpacskámat, sántítani kezdtem. Gazdi rögtön megnézte, és kihúzott belőle valami hosszú hegyest. Jól megnyalogattam a kezét hálából! Ma még korábban ment el!! Ez nem járja!     Most nem nyüszögtem, tegnap is visszajött, biztos jön ma is. Jött is eléggé soká!!!! Szerintem jól megijesztettem!!! Nem fönt ültem a lépcső tetején, hanem lent a bokrok alatt, és elsőre nem látott. Egészen rémült volt a hangja, mire előjöttem. Aztán örültünk egymásnak. Volt a kezében egy szatyor, ami tele volt, és azt mondta, hogy mind nekem hozta, de nem adott belőle semmit sem!!!       Nem is értem. Azt mondta, hogy holnap hajnalban kelünk, és nagyon korán megyünk sétálni, aztán ő elmegy, és én megint itthon maradok. Már ez sem tetszik, de még azt is mondta, hogy csak este későn fog hazajönni!!! Hallottam, hogy megbeszélte a kis-gazdival, hogy idebent hagy, majd ő kienged később,        és el is visz este sétálni!!! Vacsival mi lesz??? Arról nem esett szó!                             Este séta közben megint jól belefúrtam magam a kerítésbe, alig bírt kigabalyítani!  Aztán a réten hallottam, hogy kattan a zár, nekiindultam, majd jól pofára estem!!!! Kiderült, hogy csak megtoldotta a madzagomat, egy darabbal, nem szabadított ki!!!! Megpróbáltam kibújni a nyakörvből, de figyel ám piszkosul. Amikor szembe fordulok vele, hogy jól lerázzam, rögtön lazábbra engedi! Most ő volt a cselesebb, de lesz ennek még böjtje!!!!!