Egy kutya élete

Azért tegnap jól elfáradtunk, mert majdnem az első harangig aludtunk.              Illetve én egyszer megnéztem a gazdi kezét, hogy meleg e?                                      Lelógott az ágyról, megnyaltam, megrázta, és én megnyugodva mentem              vissza a helyemre. Megvolt a mai séta is, kicsit más úton mentünk le,                      de majdnem arra amerre egyébként szoktunk. Meg nem mentünk el a kedvenc árkomig, azt mondta a gazdi, hogy ott hülyék laknak, és lehet kiraknak valamit, amitől én beteg lennék, ezért nem megyünk el odáig. Képes lenne valaki nekem rosszat okozni????? A gazdi szerint igen, én meg hebrencs vagyok, mert pillanat alatt bekapok mindent, aminek tetszik a szaga. Eddig csak más kutyák csomagját ettem meg, kétszer is! Azt nem értem, hogy olyankor miért mossa meg a gazdi a számat, belülről is??? Nem elég hogy a lábam, hasam pucolja, most már a számat kimossa???? Fura teremtmény az ember. Azt sem érti, hogy ha meglátom a kezében a pórázt, akkor nekem muszáj táncolnom. Szól hogy üljek le, persze nem teszem. Nem ugrál utánam, áll, és vár!!!! Próbáltam meddig bírja, tovább mint én. Ilyenkor mindig elmondja, hogy ha nem ülök le, nem rakja fel a pórázt,                     és addig nem megyünk sehova!
Annyira tud állni, utálom! Lassan rájövök, hogy jobb ha rögtön leülök,             hamarabb indulunk, az meg jó!