Alig tudtam pihenni a reggeli séta után, mert ezek nekiláttak mindenfélét szana meg szétpakolni!
Ha én csinálnék ekkora rendetlenséget, biztos megszidnának.
Kaparták a betont, aztán a fiú hozott valami nyeles szerszámot, ami hangos volt,
és a széleket megrángatta vele. Gazdi meg közben a résekből szedte ki a füveket.
Aztán hoztak egy másik járművet, vagy mit.
Olyan mint egy babakocsi, nincs benne baba, viszont hangos, és vágja a füvet.
Annyira elcsodálkoztak, hogy nem félek ezektől, nem kapkodok a kerekek után, nem sírok!
Miért kéne félnem tőlük??? Nem tudják, hogy városi kutya vagyok,
ennél hangosabb dolgokkal is találkoztam már???
A kicsire azt mondja a gazdi, hogy Gergő, lassan megjegyzem.
Gergő lenyírta mindenhol a füvet, most mit fogok rágni?????
Azt azért el kell ismernem, hogy a végére szép lett ám, és jó rajta mászkálni is.
Menet közben eldobta a játékomat, én meg mindig visszavittem.
Nem értem most miért nem örült neki???? Máskor az a baja, hogy nem viszem vissza.
EMBEREK!!!!
Alig végeztek elől, mentek hátra is, és végre én is szabadon bóklászhattam.
Eddig elzárt terület volt! Mennyi érdekes szag van pedig ott.
A faház alatt találtam egy egértanyát! Már majdnem elértem őket, amikor a kicsi rám szólt, hogy fejezzem be a kotrást!!!! Hogy legyek így jó kutya, ha nem hagyják hogy elvégezzem a dolgom????
Viszont mindezek ellenére is, sokat dicsérnek, simogatnak, kapok puszikat is.
Én is akartam adni, nem volt sikerem.
A gazdi lehajolva dolgozott, én meg hátulról bementem a lába közé, és jól képen nyaltam!
Nevetett, de mondta, hogy ezt nem szereti.
Pedig én szeretek puszikat adni.
Na majd jön a jó-szagú, őt puszilgathatom ám.
De ez titok, mert Gergő azt mondta, hogy csak neki szabad!!
Azt csak képzeli, nekem is szabad!!!
Végre befejezték a rendrakást, tényleg rend lett!
Most már nyugodtan pihenhetek, napozhatok.
