Megint változás.
A gazdi egész délelőtt izgatott volt.
Nem is értettem, hogy miért???
Aztán egyszer csak csengettek, és mi nem a gombot nyomtuk meg,
hanem pórázt kaptam, és kimentünk.
Idegenek álltak a kapuban.
Az egyiknek különösen jó szaga volt, olyan igazi kutyaszag, felismertem.
Rossz ember nem lehet.
Volt vele egy fiatal ember annak is volt kutyaszaga.
A harmadik, na az nem annyira érdekelt,
persze azért mert jól-nevelt kutya vagyok őt is üdvözöltem.
Szeretem az embereket, meg a sokaságot is.
Azért a biztonság kedvéért a jó-szagú mellé telepedtem.
Nem tévedtem, tényleg szeret.
Kiderült, hogy a többiek is.
Gazdim még azt is megengedte, amit egyébként nem hagy,
hogy a féltve őrzött ülőgarnitúrára is felmehettem.
Nem is értem miért félti annyira, nem is kényelmes, csúszik!
Ők beszélgettek, én meg élveztem a simiket.
Anya egyszer csak eltűnt a pasival, vajon mit csinálnak?
Nem maradtam egyedül, addig megmutattam, hogy mit is tudok kezdeni egy jó kis teniszlabdával.
Jól megrágtam.
Aztán jött a gazdi, és produkcióztam.
Mert én nagyon ügyes is vagyok, nem csak szép.
Lerakta a kedvenc virslifalatkát, és azt mondta fúj!
Tudom, hogy akkor azt nem szabad.
Nem is nyúltam hozzá.
Eldugott valamit, és én szépen megkerestem, kaptam jutalom falatot.
Aztán felvehettem azt is ami előtte fúj volt, mert azt mondták Fruzsié.
Kaptam hámot, meg pórázt, hurrá akkor séta lesz!!!
Elmentünk egy kocsihoz.
Ott valami furi dolog történt, engem beraktak.
Először nem is aggódtam, hisz ott volt a kedvenc takarom.
Aztán berregni kezdett az autó, és elindult, de nincs itt a gazdi!!!!
Hol van, nézelődtem körbe körbe, és persze ijedtemben sírni kezdtem, de sehol nem láttam.
Most mi lesz velem, és a gazdival nélkülem????
Azt mondták üljek le, mert elfogok esni.
Leültem, erre kaptam jutalom falatot, meg simit.
Azért még kétszer felálltam, hátha meglátom merre megyünk,
és majd jól visszatalálok, vagy a gazdimat felfedezem fel valahol.
Mindig leültettek, és mindig simi lett a vége.
Ez nem is rossz dolog.
Bevackoltam magam, de arról gondoskodtam, hogy simogatást kapjak.
Ha véletlenül abbahagyták, akkor gyorsan a kéz alá dugtam a fejem.
Megnyugodtam, ha simogatnak baj nem lehet, el is aludtam.
Nagyon sokat mentünk, egyszer sem álltunk meg közben.
Aztán elkezdték mondani, hogy mindjárt otthon leszünk.
Tévedtek, ez nem az.
Jó hely, meg jó szagok, de ez nem az!
Bementünk a lakásba, nem is értettem, mondták, hogy ide bejöhetsz, ide mehetsz, itt lehetsz, de ez fúj!
Ez afféle konyha, majdnem olyan mint amilyen volt nekem is, de oda bemehettem.
Ide miért nem????
Pedig itt még szőnyeg is van az asztal alatt, az pedig nekem tuti jó lenne!!!
Na majd kitalálok valamit, csak ne figyeljenek ide.
Itt is sokan szeretnek.
Ami viszont nem jó, hogy a két fiatalabb felment az emeletre, ami nekem fúj!!!!
Letelepedtem középre a szőnyegre, így rögtön látom, ha lejönnek!
Az volt a jó, amikor mindenki itt volt körülöttem.
Mert persze én voltam középen!
Hol az egyikhez mentem, hol a másikhoz, mindenhol éreztem a szeretettet.
Azt mondta este, hogy megyünk lefeküdni.
Oké, de hova???
Nem az ágyra,??
Itt valami tévedés van!!
Ágyban szoktam aludni!
Addig mondták, feküdjek a párnára, míg lefeküdtem a szőnyegre,
nehogy már neki legyen igaza!
Aztán amikor elaludt, szépen felmentem a lábához, és ott aludtam.
Egészen sokáig.
Egyszer csak fura érzésem támadt, sírni kezdtem.
Megértette, mert felkelt, és kiengedett.
Valamit morgott a foga között, hogy ez nem lesz így jó,
nem ágyba kell a kutyának aludni.
Dehogynem!
Biztos csak az volt a baja, hogy még fent voltak a csillagok,
és miattam fel kellett kelnie.
Szerinte még csak fél kettő van, nem tudom ez mit jelent,
de eléggé nyűgös volt.
Nekem meg fázott a nózim, ezért gyorsan bejöttem.
Gyorsan ugrottam az ágyra, még biztos jó meleg!
Leszedett!
Nem is értem, velem nem lehet ilyet csinálni!!!!
Háromszor még megcsinálta, aztán végre elunta!
Hurrá az első csatát megnyertem!!!!
