Egy kutya élete

Mármint az életem ám! Délután a séta előtt annyi puszit adtam a gazdinak, hogy attól minden rendes csajszi elalélna, de ez nem! Akkor sem engedett el, pedig annyira szeretek bóklászni szabadon. Hiába megyünk nagy kört, az nem ugyanaz!! Azért próbálok jó lenni, hátha hamarabb megbékél. Este viszont megint sikerült rosszat csinálnom. Bemászkál egy macska a kertbe, ezt eddig is tudtam, mert érzem a szagát. De a piszok most nem várta meg, hogy lefeküdjünk, előtte jött. Mi lefekvés előtt még egyszer kimegyünk. Nekem egészségügyi őrjárat, gazdinak meg bűzrúd. Észrevettem, hogy itt van, elkezdtem keresni. A gazdi hívott közbe, de nem mentem be, kint hagyott. Addig mindig fürdik, meg megágyaz magának. Megtaláltam a macskát, kirohant előttem a kertből, én meg utána!!!! Jól megkergettem, berohant egy másik kertbe, oda én már nem fértem be. Gazdi megint hívott, aztán halhatta hogy az utcán ugatok kijött. Rögtön hozzámentem. Nem is szidott meg, csak azt kérdezte, hogy hol a fenében fértem ki?? Sajna azt nem tudom megmondani, mert én csak a macskát láttam, és az után mentem. Azért este kaptam puszit elalvás előtt!!!! Reggel semmi extra történés azon kívül, hogy még mindig ott van a színes ház, és nekem majd kicsavarodik a nyakam, hogy lássam. Nagyon izgat! Itthon megint szekrényrámolás! Egyiket fel, majd le, utána második, sokadik. Végre megtalálta az igazit, mert ezt kint hagyta a szekrényajtón. Tuti megint itthon hagy! Ezt nem értem, mert csörgött a zsebe, aztán szépen visszapakolt mindent, és maradt itthon. Nagyon rosszkedvű, alig győzőm vigasztalni. Remélem a sétáig elmúlik neki, talán akkor elenged!