Gondoskodom róla.
Reggel ötkor nekem megint ingerem támadt kimenni. Megértette, ki is engedett. Ez nem tudja, hogy nekem póráz dukál???? Mindig pórázzal megyek pisilni. Na végre, rájött.
Elindultunk sétálni.Végre pisilhettem.Nem annyira ostoba ám az új gazdi.Szerintem sosem volt még ilyen okos kutyája, azért nem tudja mit kezdjen velem.
Majd jól megtanítom. Sétáltunk, volt pisi kaki, sőt még egy kis erőfitogtatás is. Jött velem szembe egy nagyon nagy kutya, /legalább kétszer akkora volt mint én, / megálltam, aztán ahogy közeledett jól megugattam. Ijedtében elfutott. Néztem a gazdira, hogy ugye milyen ügyes vagyok, hogy megvédtem??? Megdicsért, de azért mondta, hogy jó lenne mindezt halkabban tenni, mert a szomszédok nem fognak szeretni. Ő viszont szeret, ez nekem elég. Hazaértünk, kaptam egy kis túrót, finom volt, majd pihenés képen szépen felfeküdtem az ágyra. Erre rám szólt, hogy fúj, meg jöjjek le! Kicsit nem akartam meghallani, de tudja keményíteni a hangját ám. Na lemásztam, had örüljön. Aztán amikor nem nézett oda, gyorsan visszamentem. Állandóan mászkál, és mindig lezavar. Nem tudja, hogy egy rendes kutyának ez jár???? Már kezdtem megunni, ezt az örökös le-föl mászkálást. Lent maradtam, aztán meglestem, a hogy a fürdőszobában a nagy zörgő dobozzal játszik, nem lát engem, gyorsan felmentem megint. ENNEK HÁTUL IS VAN SZEME! Rögtön utánam jött, és leparancsolt. Igazán megsértődhettem volna, de ha lejöttem mindig megdicsért, ezért megbocsájtottam neki. Estére már elegem volt ebből, inkább lent maradtam. Közben voltak vendégeink. Persze én megint örültem, hogy jönnek hozzám. A gazdi meg rám szólt, hogy akárkit beengedek??? Na ezt megjegyzem! A nagyobbik családja volt, akiknek nem annyira tetszettem. Ezek után ők sem nekem. Hívtak odamentem, mert ugye jól nevelt kutya vagyok, de aztán szépen visszamentem a vackomra, és nem foglalkoztam velük. Azért mert a gazdi gyerekei, nekem nem kell őket szeretnem. Később megjöttek a kedvenc gyerekek, de előugrott amit a gazdi mondott, és jól megugattam őket! Persze azért csóváltam a farkam, mert imádom őket, de ha egyszer ez a dolgom, akkor megteszem. Ugye mondtam, hogy okos és ügyes is vagyok??? Este egy jó nagy sétát tettünk meg. Annyi érdekes luk, meg vályú van, meg sok szag, alig győzőm az orommal felfogni. Otthon valami isteni finom kajcsit kaptam. Nem ismerem ezt, de nem rizs, vagy tészta volt a levesben, hanem valami barnás golyók, olyan finom volt, hogy kinyaltam a tálat is utána. Sőt még kértem volna, de a gazdi nem akarta megérteni. Nevelni kell még, úgy látom.
Alakul az élete.
2012.04.09. 09:46 Krisz tigris
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kutyavagyokdeegyeniseg.blog.hu/api/trackback/id/tr814372940
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.